Feliratkozás hírlevélre
Hírlevelünkben beszámolunk a legfontosabb ökológiai lábnyom kutatásokról, a fenntarthatósági jelentésekről, hazai és nemzetközi trendekről. Hírleveleink ITT olvashatók.
Az ökolábnyomról - közérthetően
Mit mutat meg az ökológiai lábnyom?
Azt mutatja be, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói, rendezvény, esküvő résztvevői) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal.
Mire jó az ökológiai lábnyom?
Segítségével összehasonlítható, az egyes életmódok fenntarthatósága. Kiváló kommunikációs eszköz egy település vagy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére. Vállalati szinten az ökológiai lábnyomszámítás jelentős innovációnak számít a k+f tevékenység részeként.
Mennyire ismert az ökológiai lábnyom a vállalatok körében?
2009-ben a GRI alapú környezeti jelentést készítő cégek több mint negyede tért ki a jelentésében az ökológiai lábnyomának (karbon lábnyomának) alakulására és céljaikat ez alapján fogalmazták meg. Ez összesen 362 vállalat, közöttük olyanok, mint a Deloitte, a Magyar Telekom, az Ericcson, a Henkel, a L’Oréal és a The Walt Disney Company.
A lakosság mennyire ismeri az ökolábnyomot?
A „footprint” kifejezésre a Google-ban 17.400.000 találat van, ez kétszer annyi, mint a „Győr” kifejezésre kapott találatok száma (8.600.000).
A CG & Partners Kft. kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a többi alternatív, gazdasági/környezeti mutatóhoz viszonyítva az ökológiai lábnyom örvend a legnagyobb ismertségnek:
319 megkérdezettből 152 teljes mértékben ismeri e mutatót, 94 fő pedig hallott már róla.
Létezik egységes, megbízható módszer a mutató számítására?
Igen, a Global Footprint Network licence alapján. Az ökológiai lábnyom mutató lesz az Európai Unió környezeti indexének alapja, amelyet 2010-ben mutatnak be.
A mutató jelentőségét J. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is elismerte és 2009-es jelentésében támogatta.
Kinek ismerjük az ökológiai lábnyomát?
Az országoknak, de kiszámolták már London ökológiai lábnyomát és számos vállalatét is, mint például az Ofcom. Elektronikus kalkulátorok segítségével (többé-kevésbé megbízhatóan) bárki ki tudja számolni saját egyéni ökológiai lábnyomát is.
Mi a különbség az ökológiai lábnyom és a karbon lábnyom között?
A karbon lábnyom az ökológiai lábnyom egyik összetevője. A karbon lábnyom számítása egyszerűbb, ezért a vállalati gyakorlatban jobban elterjedt.
A nem pénzügyi jelentések értékelésének (CRRA) egyik szempontja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.
OPEV ökológiai lábnyoma
A győri Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny keretein belül a hallgatók kiszámolták a megmérettetés ökolábnyomát. Az eredmény az alábbiakban tölthető le:
OPEV ökológiai lábnyomának kiszámítása
Azt mutatja be, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói, rendezvény, esküvő résztvevői) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal.
Mire jó az ökológiai lábnyom?
Segítségével összehasonlítható, az egyes életmódok fenntarthatósága. Kiváló kommunikációs eszköz egy település vagy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére. Vállalati szinten az ökológiai lábnyomszámítás jelentős innovációnak számít a k+f tevékenység részeként.
Mennyire ismert az ökológiai lábnyom a vállalatok körében?
2009-ben a GRI alapú környezeti jelentést készítő cégek több mint negyede tért ki a jelentésében az ökológiai lábnyomának (karbon lábnyomának) alakulására és céljaikat ez alapján fogalmazták meg. Ez összesen 362 vállalat, közöttük olyanok, mint a Deloitte, a Magyar Telekom, az Ericcson, a Henkel, a L’Oréal és a The Walt Disney Company.
A lakosság mennyire ismeri az ökolábnyomot?
A „footprint” kifejezésre a Google-ban 17.400.000 találat van, ez kétszer annyi, mint a „Győr” kifejezésre kapott találatok száma (8.600.000).
A CG & Partners Kft. kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a többi alternatív, gazdasági/környezeti mutatóhoz viszonyítva az ökológiai lábnyom örvend a legnagyobb ismertségnek:
319 megkérdezettből 152 teljes mértékben ismeri e mutatót, 94 fő pedig hallott már róla.
Létezik egységes, megbízható módszer a mutató számítására?
Igen, a Global Footprint Network licence alapján. Az ökológiai lábnyom mutató lesz az Európai Unió környezeti indexének alapja, amelyet 2010-ben mutatnak be.
A mutató jelentőségét J. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is elismerte és 2009-es jelentésében támogatta.
Kinek ismerjük az ökológiai lábnyomát?
Az országoknak, de kiszámolták már London ökológiai lábnyomát és számos vállalatét is, mint például az Ofcom. Elektronikus kalkulátorok segítségével (többé-kevésbé megbízhatóan) bárki ki tudja számolni saját egyéni ökológiai lábnyomát is.
Mi a különbség az ökológiai lábnyom és a karbon lábnyom között?
A karbon lábnyom az ökológiai lábnyom egyik összetevője. A karbon lábnyom számítása egyszerűbb, ezért a vállalati gyakorlatban jobban elterjedt.
A nem pénzügyi jelentések értékelésének (CRRA) egyik szempontja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.
OPEV ökológiai lábnyoma
A győri Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny keretein belül a hallgatók kiszámolták a megmérettetés ökolábnyomát. Az eredmény az alábbiakban tölthető le:
OPEV ökológiai lábnyomának kiszámítása
Kapcsolódó dokumentumok
Fenntarthatósági Füzetek
ISSN 2061-6007
A CG & Partners Kft oktatási segédanyagként készítette el Fenntarthatósági Füzetek kiadványsorozatát, mely a téma iránt érdeklődő olvasók, valamint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók környezettudatos gondolkodásra nevelését és ebben a témában történő színvonalas oktatását szolgálja. A kiadványok piaci forgalomba nem kerülnek, jövedelemszerző célt nem szolgálnak.
Fenntarthatósági Füzetek IV. - Munkahelyi egészségfejlesztés a CSR tükrében

A negyedik Fenntarthatósági Füzet az egészségtervek kialakulását, kiemelkedő szerepét mutatja be mind a vállalatok, mind pedig a társadalom, az emberek szempontjából. A kiadvány bevezetéseképpen a vállalati társadalmi felelősségvállalás és különböző vállalati funkcionális területek - marketing, PR, HR - viszonya kerül ismertetésre. Számos gyakorlati példa (például BOP piac) ismertetése után a tanulmány az egészségfejlesztés fontosságát, előnyeit és eszközeit igyekszik bemutatni.
Fenntarthatósági Füzetek IV. - Munkahelyi egészségfejlesztés a CSR tükrében
Fenntarthatósági Füzetek III. - Kutatás az ökológiai lábnyom ismertségéről

A Fenntarthatósági Füzetek harmadik része elsősorban az ökológiai lábnyom ismertségét vizsgálja, ám ezt megelőzően a kutatás az alapvető gazdasági/környezeti mutatók - mint az ISEW, GPI, NEW, MEW, ECO21 - lakosság körében való elterjedtségét, ismertségét is bemutatja. A kérdőíves felmérés, melyen az elemzés alapul, többek között kitér az egyes társadalmi csoportokról alkotott véleményekre, azok környezeti szempontokat figyelembe vevő vagy figyelmen kívül hagyó döntéseire is.
Fenntarthatósági Füzetek III. - Kutatás az ökológiai lábnyom ismertségéről
Fenntarthatósági Füzetek II. - Nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjei

A második Fenntarthatósági Füzet a vállalatok által kiadott nem pénzügyi jelentéseket vizsgálja világszerte. A vizsgálat három szervezet, a Global Reporting Initiative nevű multistakeholder kezdeményezés, a Corporate Register, valamint a magyarországi KÖVET Egyesület a Fenntartható Fejlődésért által összegyűjtött nem-pénzügyi jelentések adatain alapul. A Füzet részletesen bemutatja a világban megfigyelhető trendeket, egyaránt kiemelve a fenntarthatósági jelentések kiadásában élenjáró és a még csak most „ébredező” szektorokat.
Fenntarthatósági Füzetek II. - Nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjei
Fenntarthatósági Füzetek IV. - Munkahelyi egészségfejlesztés a CSR tükrében

A negyedik Fenntarthatósági Füzet az egészségtervek kialakulását, kiemelkedő szerepét mutatja be mind a vállalatok, mind pedig a társadalom, az emberek szempontjából. A kiadvány bevezetéseképpen a vállalati társadalmi felelősségvállalás és különböző vállalati funkcionális területek - marketing, PR, HR - viszonya kerül ismertetésre. Számos gyakorlati példa (például BOP piac) ismertetése után a tanulmány az egészségfejlesztés fontosságát, előnyeit és eszközeit igyekszik bemutatni.
Fenntarthatósági Füzetek IV. - Munkahelyi egészségfejlesztés a CSR tükrében
Fenntarthatósági Füzetek III. - Kutatás az ökológiai lábnyom ismertségéről

A Fenntarthatósági Füzetek harmadik része elsősorban az ökológiai lábnyom ismertségét vizsgálja, ám ezt megelőzően a kutatás az alapvető gazdasági/környezeti mutatók - mint az ISEW, GPI, NEW, MEW, ECO21 - lakosság körében való elterjedtségét, ismertségét is bemutatja. A kérdőíves felmérés, melyen az elemzés alapul, többek között kitér az egyes társadalmi csoportokról alkotott véleményekre, azok környezeti szempontokat figyelembe vevő vagy figyelmen kívül hagyó döntéseire is.
Fenntarthatósági Füzetek III. - Kutatás az ökológiai lábnyom ismertségéről
Fenntarthatósági Füzetek II. - Nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjei

A második Fenntarthatósági Füzet a vállalatok által kiadott nem pénzügyi jelentéseket vizsgálja világszerte. A vizsgálat három szervezet, a Global Reporting Initiative nevű multistakeholder kezdeményezés, a Corporate Register, valamint a magyarországi KÖVET Egyesület a Fenntartható Fejlődésért által összegyűjtött nem-pénzügyi jelentések adatain alapul. A Füzet részletesen bemutatja a világban megfigyelhető trendeket, egyaránt kiemelve a fenntarthatósági jelentések kiadásában élenjáró és a még csak most „ébredező” szektorokat.
Fenntarthatósági Füzetek II. - Nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjei
Fenntarthatósági Füzetek I. - Ökológiai lábnyom számításának gyakorlata

A kiadványsorozat első része a fenntarthatóság témakörén belül korunk talán egyik legérdekesebb és legtöbb szakmai információt eláruló mérőszáma, az ökológiai lábnyom kiszámításának módszertanából és gyakorlatából mutat be fontosabb lépéseket: egy szervezet, a Best Foot Forward (BFF) néhány tanulmányán keresztül mutatja meg az összefüggéseket, valamint összefoglalja a „Personal Stepwise” módszerét, és bemutatja London ökológiai lábnyom számításának lépéseit is.
Fenntarthatósági Füzetek I. - Ökológiai lábnyom számításának gyakorlata